2. fejezet

Szombat este van. Katy ideges...
- Ma megyünk sétálni Demetrevel?
 - Igen. - nyugtattam, bár ez nem igazán hatott rá.
- És én? minek is menjek?
- Nem kell jönnöd ha nem akarsz...
- Akk nem baj ha nem mek?
- Nem
- Kösziii.... - és odaadta a telefonomat...
- Ne siess! - biztatott
- Jó xD
Elindultam kifele. Demetre a kapuban állt. Egy motorral...
- Tudsz Motorozni?
- Ja :D igen.. hehe. Megyünk a térrre. Jó lesz?
- Persze!
Száguldott.  A hajam lobogott, átfogtam a derekát, , le ne essek... Demetre-t olyan jó érzés volt fogni.. Hasizma kemény, bőre hideg. Vagy csak én fáztam? Elég hideg volt.... Megérkeztünk, s lesegített a motorról.
- Demetre! Mondanom kell valamit!
- Hajrá :D
- Am.. Elise
- Már rosszul kezdődik..
- Ugyan! Vagyis, hát igen. Megkérdezhetném hogy teee... elise tévhitében élsz?
- Nem mindig hazudik...
- Igen. Nos, készül valamire
- Nos, ne aggódj, - átkarolta vállamat - nem lesz baj...
Dideregtem.. Volt vagy -1 fok
- Odaadom  a kabátomat.
- Jaj ne Demetre! Megfázol...
- Inkább te. - s rámterítette bőrdzsekijét.
Ajj annyira cuki. És figyelmes isss..
- Hoztam neked valamit...
- És mit? - néztem mosolyogva - Nekem nem kell semmi. Itt vagy te!
HOPP! Ezt kicsit hangosan mondtam... Demetre mosolygott.
- Azért csak odaadom - én közben remegtem.. Kinyitotta a kezemet, és belehelyezett egy szivecskés nyakláncot...
- Köszönöm
- Ugyan!
- Várj! Én is adok neked valamit! - levette, nyakamból kinyitható szivecskenyakláncomat.... S odaadtam neki
- A Hajtincsed van benne :D
- Igen. - próbáltam nyugodt hangon mondani...
Egy ideig ültünk a fűben, egymást nézve, s a csillagokat...
- Na most hogy a barátnőm vagy, én mindentől megvédelek.
Azta! Remélem nem álmodom! Barátnő! Megvéd! Juj
- Mindentől? Azt nem hiszem
Arca félelembe kúszott
- ott van Elise, baleset, álmomban ért halál...
Demetre szemében a kín, s egy könnycsepp... Arcán az erősség és az akarat... Tényleg szeret...átölelt. Szorosan, már alig kaptam levegőt. majd elengedett
- Mindentől... ESKÜSZÖM!
Elindultunk vissza Katy-hez.. Demetre boldog volt. Közben ráhelyeztem fejemet a hátára és álmodoztam... Megérkeztünk...
- Nos, Dem, ha hívhatlak így...
- Igen?
- Köszönöm ezt a mesés estét!
- Én köszönöm Letta!
Majd odahúzott magához. átkaroltam, ő is engem.. Így voltunk 5 percen át... Egymás vállára téve fejünket... Majd arcon csókolt és elköszönt tőlem. Felült a motorra, s elhajtott. Meg se birtam mozdulni. Nem tudtam ébren vagyok e.... Aztán bementem Katy-hez és mindent elmeséltem...