Oldalak

2011. február 9., szerda

13. fejezet

Az erdőben mentünk. Gyalog.
- Már egy teljes napja megyünk.... AJJ! - nyavajgott Zoey.
- Igen, de örülj, hogy hoztunk kaját, különben éhenhalnál >< - vigyorgott Jason
- Wi..-.-.... - mondta unott hangon, s én rávigyorogtam Demetre ölében.... Na meg Becky is Ben ölében...
- Engem mért nem veszel fel Jason? - kérdezte fennhangon Zo.
- Hát nem kérted..! - válaszolta..
- Na akkor most kérlek! - azon pillanatban Jason felkapta barátnőnket az ölébe.
- Amúgy a Volturi hol él? - kérdeztem
- Montenegróban :D - vigyorgott Ben
- Jaj nemár! És hogy jutunk Angliából Franciába? A Csalagúton? - legyintettem
- Igen... - erősítette meg Demetre - De van egy ismerősünk Franciaországban, akik szintén vegavámpírok, mint mi. A csajszi ember, a gyerekei és a férje vámpír.
- Szerintem rájöttek... - mondta Adam
- Huh dejó! Nézzétek, ott egy forrás! - mutattam.
- Fürdéééés! :D - tapsolt Zoey
- Dejóóóóóóó!!!!!!!! - örvendezett Adam
- Te nem fürdesz.. - biztatta Ben - bááááár........
- Ne merj rágondolni! - húzta össze szemöldökeit Demetre figyelmeztetően.
- Jójó... - mondta egyszerre Adam és Ben.
- Amúgy meg, Adam, téged lefognak a fiúk.
- Igen Adam >< - nevetett Jason és Demetre.
Leszálltunk az ölükből, s elvonultunk a fák közé öltözni.
- Huh, jó kis túra... - mondtam
- Ja - mondta fáradtan Zo és Bec.
Csobbantunk. Nagyon jó volt a víz. Jó meleg. Hangokat hallottunk a bokrok mögül.
- Lányok, csitt. - mondtam - Ne sikítsatok
Egy rémült lány lépett elő a bokrok mögül, pisztollyal.
- Áh. Azt hittem... mindegy. Helo lányok! Stefani vagyok!
- Helo..őő... Stefani! Mit hittél? Mért van nálad fegyver? Am, én Letta vagyok. Ők pedig a barátnőim, Zoey és Becky.
- Örvendek. Hát... Ti hisztek a..... ömm.... vámpírokban? Én igen! Láttam már egyet! Nagyon gonoszak! Most lehet hogy hülyének néztek....de....
- Stefani! Igen, hiszünk a vámpírokban és nem vagy hülye.... Aaaaa... "pasiaink" vámpírok. - mondta Bec
- Á! - sikoltott fel
- Ne félj! Ők jó vámpírok! Ki támadt rád? Ha egyátalán rádtámadtak. - kérdeztem
- Nem tudom.Valamilyen Rian... Am, fegyveres varázslótanonc vagyok. :D
- Tudsz varázsolni? Én is! - örvendezett Zoey - csatlakoznál hozzánk?
- Persze! - Stefani is levette a ruháit, és csobbant.Adam megjelent a forrás előtt
- Sikítást hallottunk! - ekkor megakadt a szeme Stefanin. Stefaninak is megakadt a szeme Adaman.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! - kezdtünk sikítani.. - Adam! menj innen! Sicc!
Adam nem éppenséggel mozdult. Csak tátott szájjal állt, mint aki most lát először lányokat. A fiúk odajöttek, s elvitték onnan Adam-et. Nevetni kezdtünk. Kiszálltunk, s felöltöztünk. Én még tétováztam, mikor a lányok már rég elmentek
+16 XDDDD
Odajött Demetre.
- Az igéretem még ugyan az, Let. - s megcsókolt - Bár lehet, hogy Adamtől nem foglak tudni megvédeni - mosolygott.
- Tudom.. - erre átöleltem, s visszacsókoltam. Nem tudtam abbahagyni. Se én, se Demetre. A ruháink csak repkedtek a bokor mögül. a felsőm Zoey elé esett. Még szerencse hogy nem voltak ott.
- Hát... Asszem várhatunk xDDDDD - nevetett Adam.Rajtam maradt az alsó, és felsőneműm xDDD, Demetren pedig az alsó. Imádom ezt a pasit. Annyira ellenállhatatlan, annyira  kedves... Észre se vettük, de végén a vízbe estünk. Demetre fürkészte az arcomat, nem lett e semmi bajom. De én csak kacagtam, erre elmosolyodott.
+16 XDDDDű
- Demetre! - átkarolt - Nektek van valami... Képességetek? 
- Háát.. Nekem az, hogy egy érintéssel a dolgokról.., és az emberekről megtudok egy, s mást. Így tudtam meg azt is a suliban, hogy belém vagy esve. Na meg azt hogy félsz a pókoktól. - elmosolyodtunk - Riant nem tudtam megfejteni. Annyira rejtélyes.. És az ereje hatalmas. Jason gyors, mint a villám. 1 mp alatt lefut 10 km-t. Ben egy érintéssel bír gyógyítani és sebezni is, de súlyosan. Lelkileg és testileg is egyaránt. És Adam..... háááát.... Akár csajmágnesnek is elmehetne. De ő érzi például, hogy egy vámpír milyen, és azt is, hogy milyen ereje van. Embereknél például azt, hogy beteg-e, vagy hogy éppen milyen az aurája. Gonosz, Jó, szomorú. Érted?
- Igen. - bólogattam
- De Riant még ő se tudja megfejteni. - mesélte
Hirtelen elkapott a félelem, s egy másodperc alatt átváltoztam vámpírrá. Ezek szerint így működik... Saját félelmemből jön belőlem. Talán mikor a barátaim bajban vannak, vagy ilyesmi. Na de mivan? Elmeséltem Demetre-nek.
- Let. Most mi a baj? - kérdezte
- Nem tudom! - hitetlenkedtem és közben ingerült voltam. 
Gyorsan felöltöztem, Dem odahozta a fölsőmet és odarohantunk a többiekhez. Stefani megijedt, de Zoey gyorsan elmagyarázta neki a dolgokat. 
- Mi van? - kérdezte Ben
- Megint érzem... Valami jön. Rian! - ijedtem meg. Mind a 7-en elém álltak. Rian megjelent Becky háta mögött. 
- Bec! - üvöltöttem, arrébb toltam Becky-t, majd nekifeszülten hatalmas erővel Rian-re támadtam. Gyenge volt. 
- Őt láttam! - mutatott Rian-re Stefani
- Let! - segített Demetre
Zoey-ban felébredt újra a bánat. 
- Rian... - s újra könny csordult a szemében

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése